Manapság szinte divat lett a „nárcisztikus” jelzővel illetni bárkit, aki egy kicsit is önzőnek vagy beképzeltnek, egocentrikusnak tűnik. Sokan egy-két pszichológiai cikk elolvasása után máris rásütik például a párjukra vagy a főnökükre, hogy nárcisztikus. Való igaz, hogy a nárcizmus kifejezés egyre gyakrabban bukkan fel a hétköznapi beszédben – szinte népdiagnózissá vált. De vajon tényleg mindenki nárcisztikus, akire haragszunk vagy aki megbánt minket? Természetesen nem. Font

Vannak kapcsolatok, amelyek szeretetre, bizalomra és kölcsönös tiszteletre épülnek. Olyan kötelékek, ahol két ember vagy két barát őszintén látja és hallja egymást, ahol a jelenlét nem feltételhez kötött. De a valóságban nem ritkán egészen másról van szó. Szerelemnek, hűségnek vagy barátságnak tűnő viszonyok mögött olykor egészen más – kevésbé látható és kevésbé romantikus – erők dolgoznak.

Volt már olyan, hogy megpróbáltad elmondani, milyen érzéseket váltott ki benned valakinek a viselkedése, de azt vágták rá, hogy „túlérzékeny” vagy? Előfordulhat, hogy a másik fél még „őrültnek” is nevez – pusztán azért, mert kezded tisztán látni, hogy valami nincs rendben a helyzetben. Ha ismerősek ezek a szituációk, lehet, hogy a gázlángozás jelenségével találkoztál. A gázlángozás (angolul gaslighting) lényege a valóságod lassú kiradírozása és érvénytelenítése – gyakran sze

Amikor egy szülő minősíti a gyermekét, nem csupán szavakat mond ki, hanem egy egész valóságot teremt számára. Nem véletlen, hogy Feldmár...